Sárga Ház

A hülyeség ragadós, meg aztán ki nem szarja le a médiában drága anyanyelvünket?

Hogy botcsinálta vagy önjelölt bulvárzsurnalisztáinknak halványlila segédfogalmuk sincs a magyarról, és gátlástalanul törik azt kerékbe cikkeikben(?), megszoktuk. Hogy egynémely politikusunk, celebünk vagy egyéb megmondónk sem veszi a fáradságot csiszolni stílusát, elviseljük. De hogy már annyi erő sincs a világháló tartalomszolgáltatóiban, hogy az Akadémiai helyesírásit felüssék, az szégyen!

Így futhat a viszonylag új, tengeri őrjáratos, lövöldözős, ausztrál sorozat a fölöttébb vicces "Partiőrség" címen, mintha a marcona auszik a szülinapi gyertya vagy a diszkógömb épsége fölött őrködnének, nem pedig a parti vizek (és nem partivizek!) rendjén. Pedig hát, csak fel kellett volna a könyvet csapni...

Még egy oldalon rákerestem, többhöz nem volt kedvem. Igyis láthassuk mi van itten.

Hát, ez nagyjából az volt, amit vártam.
A kormányt belezavarták egy olyan szituba, amiből nem lehet jól kijönni: Ha azt akarja, hogy ne kúrják szét a prosztók minden állami és egyéb ünnepünket, akkor lehetetlen viszonyokat kell teremtenie, olyanokat, amilyeneket egy rendőrállamban képzelünk csak el.
Persze azokról a szerencsétlen agyhalottakról is megvan a véleményem, akiknek március 15-éről, Anyák napjáról, Október 23-áról meg karácsonyról is csak az jut az eszükbe, hogy "Gyurcsány takarodj!", és ezt a bambák üvöltik is ezerrel.

No jó, de mondhatjuk azt is, hogy a kormány - hogy egy képzavaros és meglehetősen gusztustalan képpel éljek - magát szívatja most, hiszen annak a tökölődésnek, tehetetlen tesze-toszaságnak a levét issza, ami közterületi véleménynyilvánítással kapcsolatos eddigi magatartását jellemezte. Ha például még akkor tolták volna el Szolnokig a pöcsfejeket, amikor szétbarmolták a Kenderesek rendezvényét, akkor ugye mára mindenki tudná, hogy merre, hány méter. Sőt, az is lehet, hogy mára nem lennének olyan problémáink, mint most, 15-én. De hát, az ugye csak egy kis deviáns csoportosulás gyűlése volt, ki gondolta, hogy abból a kereplőzésből, füttyből, dobálózásból lesz a cserebogár? (Persze lehet, hogy már korábban, más esetben is nagyon impotens volt a karhatalom, nem néztem az archivumokat.)
Bizony, hogy valaki elmondhatja-e nyugodtan a magáét valamely közterületen, annek függetlennek kell(ene) lennie attól, hogy Audival vagy bicajjal jár-e munkába, de ártunk és kormányunk erre csak mostanság látszik ráérezni. Kár.
No és erre is hogyan?! Buta rendőreinknek sem a jogi ismeretei, sem természetes érzékük nem terjed addig, hogy különbséget tudjanak tenni az üvöltöző zombik meg a transzparenssel békésen ácsorgó odamondogatók közt. Nekik minden "rendetlenség", ahol arccal nem egy irányba állnak és masíroznak. Sírni való.
Mondhatni, sírni való ez az egész. A hatalom éppoly béna ebben a dologban is, mint minden egyébben, immáron hosszú évek óta, az ellenzék pedig még ma sem oly tökös, hogy húzni merjen egy vonalat a kordon mögött handabandázók és maga közé, mintegy jelezve a minőségi különbséget. Ami ugye, addig nincs is...
Kínos volt ez a március 15. Petőfiék pörögnek.

Elektronikus számlám meg webkártyám is van az OTP-nél, és most - kivételesen - oda jutottam, hogy a tavaly nyári befizetéseim között keresgettem volna, de hát nem lehet. Legfeljebb 92 napnyira tudok a SAJÁT számlám adatai közt visszamenni az időben, és egyszerre csak 30 nap forgalmát tudom lekérdezni (igaz, azután a másik, majd a harmadik harmincét is). Írtam hát egy e-mailt nekik, és elkezdtünk eszmét cserélni:

Tisztelt Bank!
Elektronikus számlám és webkártyám van, dolgaimat ha lehet, ezeken intézem. Időnként régebbi műveleteket is lekérdezek, és a három hónapos időhatár vagy az egy hónapos intervallum általában nem zavar. De most pl. cca egy évre mentem volna vissza, utánanézni valaminek. Kérdésem: milyen elvi vagy technikai akadálya van annak, hogy az ügyfelek tetszőleges messzeségben bolyonghassanak a SAJÁT számlaműveleteik közt, ha már úgyis hozzáférnek az adatbázishoz? Nekem ez a 92 nap és egy hónap teljesen értelmetlennek és indokolatlannak tűnik. Miért jó Önöknek az, ha nekem be kell mennem a pénzintézetbe, és ott - elfoglalva még egy helyet a sorban - az ügyintézőjük idejét is rabolva tudakolom meg a régebbi műveleteket?
Kiváncsian várom válaszukat!

Tisztelt Ügyfelünk!
Köszönettel vettük bankunkhoz küldött levelét
Ügyfeleink döntő többsége napi szinten 3 hónapnál régebbi lekérdezést nem kíván végrehajtani, ezért szolgáltatásunkat is ennek megfelelően alakítottuk ki.
Az adatátviteli hálózatok eltérő kapacitása miatt, a minél gyorsabb ügyfélkiszolgálás érdekében került megállapításra az egy hónapos időintervallum. Ennél hosszabb intervallum megadása a lekérdezés idejét jelentősen megnövelné.
Az elmúlt negyedévet megelőző időszak adatait a havi egyenlegértesítők tartalmazzák, illetve kérésére a számlavezető bankfiókja tud pótkivonatot készíteni. Ezeket az adatokat elektronikus formában nem áll módunkban megküldeni. Amennyiben Ön a számlájához kapcsolódóan rendelkezik az OTPdirekt Telefonos ügyintéző szolgáltatás szerződéssel, úgy (...kihagyva) után érheti el.
Az OTP Bank NyRt. szolgáltatásaival a továbbiakban is állunk az Ön szíves rendelkezésére.

Tisztelt OTP!
Köszönöm válaszát, de kérdésemet csak részben válaszolta meg. Tulajdonképpen nem is az egy hónapos intervallum a gondom, hanem inkább a három hónapos korlát.
Nyilvánvalónak tűnik, hogy amikor lekérdezek, egy olyan adatbázisból kapok információt, amelyben az összes régebbi pénzforgalmam is szerepel, hisz nem tűnik ésszerűnek, hogy az OTP az ügyfelek kiszolgálására egy külön, három hónapos, naponta frissítendő adatbázist is létrehozzon. Ha tehát ez a kiterjedtebb adatbázis létezik, akkor - számomra - meglehetősen önkényes, sőt értelmetlen korlátozásnak tűnik a három hónapos időkorlát. Sőt, úgy vélem, hogy ez senkinek az érdekeit nem szolgálja.
A havi értesítő jó dolog, de kevés ember fűzögeti őket, és az elektronikus számlának éppen ez a viszonylag szabad keresgélés lenne az egyik előnye.
Nos, mi indokolja a 92 napos korlátozást?

Tisztelt Ügyfelünk!
Az internetes szolgáltatásban lekérdezhető számlatörténet időintervalluma központilag, az ebben illetékes szakterületünk által került kialakításra. Ezeket a beállításokat ügyfélszolgálatunknak nem áll módjában felülbírálni.
Jelen észrevételét továbbítjuk illetékes szakterületünk részére hiszen az Ön véleménye is fontos visszajelzés a fejlesztéseket végző munkatársaink számára ahhoz, hogy a valós igényeknek megfelelő szolgáltatással állhassunk Ügyfeleink rendelkezésére.
Célunk, hogy Ön a jövőben is elégedetten vegye igénybe bankunk szolgáltatásait.
Az OTP Bank Nyrt. szolgáltatásaival  a továbbiakban is állunk az Ön szíves rendelkezésére.

Tisztelt OTP!
Köszönöm válaszát, melyben a "lekérdezhető számlatörténet időintervalluma központilag, az ebben illetékes szakterületünk által került kialakításra" szakasz engem kísértetiesen emlékeztetett a "csak" megfogalmazásra. Ugyanis alapvetően nem az volt a kérdésem, hogy KI döntött a szolgáltatás ezen korlátozásáról, hanem az, hogy MILYEN SZEMPONTOK ALAPJÁN.
Kérem tehát, hogy véleményem továbbításán túl kérje meg "illetékes szakterületük" kompetens munkatársát, hogy ha egy módja van rá, elégítse ki kíváncsiságomat.

Tisztelt Ügyfelünk! (még mindig az ügyfélszolgálattól)
A korábbi levelünkben leírtakat továbbra is fenntartjuk.
Ügyfeleink döntő többsége napi szinten 3 hónapnál régebbi lekérdezést nem kíván végrehajtani, valamint az adatátviteli hálózatok eltérő kapacitása miatt szolgáltatásunkat ezek figyelembe vételével alakítottuk ki.

...Vagyis hát, ne pattogjak már, mint kecskeszar a deszkán, ha egyszer ezt ők így találták ki, meg a túlnyomó többségnek ez így jó is, mit okoskodok? Nem is beszélve az adatátviteli hálózatok eltérő kapacitásáról! Nehogy már a nyúl vigye a vadászpuskát, és az ügyfél észrevételét, kívánságát meg kelljen vizsgálni, meg kelljen fontolni, amikor van valami, ami eddig is elgurult már!
Ha nem lennék ilyen átkozottul lusta, meg nem útálnám úgy a pénzügyekkel való szarakodást általában, holnap bemennék az OTP-hez elbúcsúzni. De lehet, hogy a jövő hétre megjön a kedvem.

Joshi Bharat Muklival verte Mónikát - olvasom a neten a nagy hírt, vagyis hogy az egyik világgagyi műsor lealázta a másik világgagyit, ráadásul - mint kiderül a cikkből - az indiai csodakefir az exférjjel verte agyon az asszonykát.
Bevallom, számomra teljességgel felfoghatatlan, hogy ezek a szarok hogyan tudnak milliókat a tévé elé ültetni, egyszerűen nem értem, hogyan gerjedhet valaki a hazai mikrocelebek magánéletére (nem mintha az sokkal izgalmasabb lenne, hogy Elton John vagy bármelyik Spicegirl éppen kivel kavar). Persze az még kevésbé magyarázható, hogy miért kíséri figyelemmel valaki a műsor egyéb részébe meghívott, teljességgel lepukkant agyhalottak szerelmi vagy családi két-három-négy-sokszögeinek történéseit...
No, de örüljünk legalább annak, hogy a cikk címe mulatságosra sikeredett, elsőre egy régi sporthír jutott róla az eszembe (remélem jól emlékszem a nevekre), a '70-es években olvastam: "Csocsosvili ipponolta Mensasát!". Ennek sem volt semmi értelme, ha valaki nem követte a cselgáncssport történéseit, ahogy Mónika Bharat általi, Muklival történő agyonveretésének sem. Igaz, előbbi legalább olimpiai sport, míg az utóbbi "csupán" pár millió fikusz-értelmű szemmozgását fókuszálta rövid időre.

Azt írtam, elsőre ez jutott az eszembe, az igazság viszont az, hogy másodikra is csak ez. Annyira nincsen semmi értelme maguknak a cikkben foglaltaknak. Sőt, azok inkább elkeserítőek.
Egyik kedvenc, volt kollégám szokta volt mondani: az a szép a világban, hogy ennyi félék vagyunk! Én azért néha úgy érzem, van, ami már túlzás...

Mind benne vagyunk kérem! Providentisták, antiprovidentisták, vélt és tényleges okostojások, no meg a törvényhozók! Mindenki, aki nem tudja mit mond, mit hall, mit akar!
Mert hát ugye, vérforraló azt látni, hogy 200-400 %-os THM-mel kínál egy pénzintézet hitelt, a laikusok vélekedése szerint bőrnyűzásra, kizsigerelésre készülve. Hülye család meg örül, hogy házhoz viszik a pofont.
Pénzintézet meg ugye, nem kommunikál, reklámoz normálisan, hiszen kivárja a szervezett, országos felhördülést, hogy új spotjában (sajna a neten még nem találtam rá a plexitáblán számolgató, magyarázó ember filmjére) magyarázni kezdje: nem úgy van az a THM ám! Mert a Szent THM nem azt jelenti, hogy 200-400 %-ot kéne a hitelösszegre ráfizetni a törlesztéshez, hanem az csak úgy néz ki! Példának okáért: a kölcsön összege: 50 000 Ft, a hitelköltség: 24 100 Ft, a visszafizetendő összeg: 74 100 Ft, a heti törlesztőrészlet: 2 850 Ft, a futamidő: 26 hét, a THM értéke ebben az esetben pedig: 405 %!
Vagyis a THM, amit a hülye laikusok vélekedése szerint azért vezettetett be a törvényhozás, hogy a pénzügyekben kevéssé tájékozott állampolgár is összevethesse a bankok ajánlatait, fityiszt mutat, nem összehasonlítási alapot. Én például (mostantól THM ügyben bevallottan hülye laikusként) azt gondoltam, a THM végre elémtárja, hogy a teljes futamidő alatt, minden költséggel, tokkal-vonóval, a hitelezett összeg hanyad részét vagy hányszorosát kell visszafizetnem. Vagyis, 200 %-os THM-nél a kölcsönbe kapott 100 Ft után összesen 100+200, azaz 300 Ft-ot. Na egy túróst!
Tessék, itt van pl. az érvényes jogszabály, ami rendkívül közérthetően taglalja a dolog mibenlétét, és tessék, itt a képlet, aminek alapján - ha a hitel folyósítása egy részletben történik - a hiteldíj összege, a részletek száma és a futamidő hossza alapján kijön az, hogy az 50 rugó utáni féléves, 24 rugós hiteldíj (ami egy évre vetítve azért így is elég izmos!) miért mutat 405 %-os THM-et!
H: a hitel összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő költségekkel,
Ak: a k-adik törlesztőrészlet összege,
m: a törlesztőrészletek száma,
tk: a k-adik törlesztőrészlet években vagy töredékévekben kifejezett időpontja,
i: a THM értéke.

Szóval (számomra legalábbis) arra derült fény, hogy valamit, amit úgy kellett volna megcsinálni, hogy a kettős könyvvitelben és a makrogazdasági mutatókban járatlanabb állampolgárok is eligazodhassanak a hitelkínálati feltételek közt, úgy sikerült jogszabályba foglalni, hogy a lényeg változatlanul átláthatatlan, félrevezető maradhasson!
Mondják kérem, valóban képtelenség lenne azt elérni, hogy a bankok egyszerűen megmondják, mennyit kell mindösszesen kifizetnem addig, hogy az adósságomat letudhassam?!! ...Nem, ez így túl bonyolult lehet.

Nekem ne mondja senki, hogy ezekben az olcsó, szupermarket-kajákban nincsen már semmi természetes anyag, csupa műtáp, íz- és állagjavító adalék az egész!

Mert itt van például ez a nagypoharas joghurt, barackos a szentem, ma vettem itt lenn, egy ugrásra az Interspar, és gyakran akcióznak, ez is csak 129 Ft volt! Máskor is vettem, ettem ezt a fajtát is, nem mondom, hogy joghurtban nincs jobb, de szódával elmegy.

Na, a mai pohár meglepi volt, kisdobos becsszó, hogy a fólia patent simult körben a peremre, semmi lik, rendetlenség, állt, mint Katiban a gyerek, csak hát, ami alatta várt, az ...hm, túlságosan is élő volt az én ízlésemnek!

Gombák, vadul tenyészve, birtokba véve már csaknem az egész felszínt, visszaviszem majd holnap persze, nincs kétségem, hogy vissza is veszik (rendes bolt amúgy), szóval egy helyre, szőrös flóra tárult elém... Ami - hangsúlyozom!!! - nem eshetett volna meg, ha valóban csupa tartósított műanyagot rejt a doboz!!!

Hát, szerintem így kell pozitívan szemlélni a dolgokat, nem mindig csak a csomót keresni a kákán, például, hogy miért penészes egyáltalán, vagy hogy ha már penészes, miért nem jobban?! Vagy azon borzongani, hogy a lejárati idő (2009. június 15.!!!) táján vajon milyen, inkább fanszőrzetre, mint joghurtra emlékeztető dzsungelt találhattunk volna ebben a dobozban... Szerintem ez így pont jó, sokszor, nagyon sokszor nem találni penészt, aztán néha-néha mégis, csak hogy megnyugodjunk, van még szerves anyag abban, amit elénk tolnak!

Na, csak ennyi mára. A kiskanalat azért eltettem.

Eriggyé' má' ember bakke', nem vagy te kreatív ügynökség! - mondja az utasbarátságáról és a nagyközönség irányába mutatott mértéktelen nyitottságáról híres BKV most, hogy kiírta szlogenpályázatát.
Röviden: a max négyszavas okosságot, ami híven fejezi ki a cég profilját, dinamizmusát, udvariasságát, közvetlen barátságosságát (és amit nettó félmillával honorálnak majd), kizárólag kreatív ügynökségek nyújthatják be, az utca emberének coki! Mert hogy: "...amikor először írtak ki hasonló szlogenpályázatot – nem tettek erre vonatkozó kitételt, s rengeteg használhatatlan megoldás érkezett". Na ja, jött kockás papíron, hogy "Utazzon a BKV-val/vel!", és ettől a bírálók olyan ideget kaptak, hogy el is határozták üstöllést, eztán csak az próbálkozhat, akinek papírja van az okosságról!
Valamennyire persze érti az ember a dolgot, mert hát van profizmus, rutin, de!
Lássuk be, egy használható szlogent összeeszkábálni azért mégsem olyan, mint egy völgyhídat megtervezni, egy lelkes amatőr is belenyúlhat a tutiba, tudunk páran magyarul a kreatív ügynökségek falain kívül is. Na és ha nem! Akkor mi van? Valakinek át kell rágnia magát azon az ezer-kétezer borítékon, ami bejött, és ki kell válogatnia belőle húsz használhatót, amit majd letesz a tényleg fontos megmondók asztalára? Ez lenne az a hatalmas áldozat, amit egy közszolgáltató, állítólag a "sokszínűségre" meg a "közvetlen, de udvarias hangvételre" és "pozitív asszociációkra" törő nagyvállalat (amely egyébként az adófizetők tízmilliárdjait tapsolja el évről-évre) ne tudna meghozni?!
Én azt gondolom, hogy a BKV ezzel a kiírással egyben meg is tette az első lépést a leendő szlogenje által mutatottal ellentétes irányba. Mindenesetre, mint magánember nem gondolkodom rajta, hogyan kívánjak nekik ehhez jó utat. Spekuláljon rajta egy kreatív úgynökség!
Lesz dolga.

Van egy kis lemaradásom a média savazása tekintetében, pótoljunk hát!
Nos, a lehető legégőbb - szerintem - az, amikor az derül ki a műsorkészítőkről, hogy fogalmuk sincsen, merre állnak arccal! Mint "rasszista" ügyben például Azurák Csabáról, aki egyébiránt nagyon okosan és értelmesen tud nézni Naplózás közben, és akivel semmi bajom nincs általában. Röviden idézve a sztorit:
A Mokkában (is) lehozták, hogy az újbudai kerületi testületben az egyik fideszes képviselő szóvá tette, tán nem megarendezvényeken, például Pa-Dö-Döre meg Karamellre kéne eltapsolni évi 42 millát, hanem tetőt húzni belőle a beázós intézmények fölé. Erre a szoci polgármester azt válaszolta (humornak szánva a dolgot), ő úgy fejtette meg a hozzászólást, hogy a képviselő nem akar elhízott és/vagy roma fellépőket látni, majd szól ez ügyben a kollégáinak.

És bár itt, a műsorban a képviselő is megerősítette, nem véli és nem nevezte "rasszistának" a polgit, legfeljebb sajátos humorúnak tekinti őt, a műsorvezető nekiszegezte a kérdést: Akkor most miért is lett ez az egész ekkora ügy, miért is járja körbe az egész médiát, mint egy aprócska vihar a bilit?

Mit is tudna erre mondani a gondolkodó ember (vagy akár a vendég)? Ha Azurák Csaba nem tudja a választ, ő, aki behívta a nem rasszistázó képviselőt, bejátszotta a nem rasszistázó, csupán sajátos humorú polgiról a videót, és bejátszotta az érintett előadók reakcióit is, együtt mindent egy hatperces riportban (ami időt számos érdekesebb és értékesebb téma megbeszélésére is fel lehetett volna használni), akkor ki a bánatnak kéne tudni?!

Na, Agárdtól Velence felé menet, a fölső úton (nem a prtin) ráleltem arra, ami ennek a szónak a címben, az igazi tartalmát adja, minden ága-bogával együtt!

Mert ugye a gerillaharcban az is benne van, hogy bemerészkedünk az elfoglalt területre, ott a nyaktörést is kockáztatva kúszunk, mászunk, lessük az ellent, és amikor nem figyel senki, akkor csapunk le keményen! Nem ám sok pénzen műmájerkedünk valahol a weben.

Szal, ahogy megyek, egyszer csak elém villan egy bigboard, szép tiszta (volna), leragasztva kékhátúval, de lám, valaki jó kis parasztlila sprével felnyomta rá a maga üzenetét, íme itt van, sajna csak a remékje, mert hogy elsuhantam mellette, vissza meg nem mentem:

Hát, így valahogy a nép egyszerű gyermeke hagyta kibukni magából azt a kérdést, ami mindnyájunkban megfogalmazódik, jobbára akkor, amikor Hülye apát meg Hülye anyát látjuk a tévében, amint éppen felveszik a 270% THM-es hitelt azért, hogy megspóroljanak húszezret a gyerek akciós számítógépén: Szóval, ki az a töketlen, aki így jut készpénzhez? Nyilván nem az - mondjuk erre -, aki szülinapi ajándékot venne a nagyinak, hanem az, akinek már a szája széléig ér a szar, és csak ebbe tud kapaszkodni, mert már mindent elhúzkodtak a keze ügyéből. Na, ha neki nem jön be ez a kölcsön, akkor tényleg szívni fog, mint a torkos borz. Mondhatjuk a plakátspammerrel együtt: belerokkan.

Mindent egybevetve, még ha csúnyán összefrickálták is azt a táblát, szívmelengető érzés, hogy vannak, akik ilyen erősen kötelességüknek érzik embertársai szemének felnyitogatását! Ne má' csak az idétlen spotokat bámuljuk!

Utált barátaink megint lecsaptak, most a rendőrséggel adattak egy nyaklevest a demokráciának - mondom én.
Nagygyűlt, vagy csak vonult volna a Magyar Gárda Ivánban és egészen szűk vonzáskörzetében, de nekik nem lehet ezt, mert a lezárások mérhetetlenül sok gondot jelentettek volna a környéken lakóknak. Meg a rendőrségi közlekedésiek is csak a fejüket vakarták, hogy hát akkor most hogyan is lehetne az Ivánon üzemszerűen áthömpölygő gépkocsiáradatot kordában tartva elirányítani, da arra jutottak, hogy Budát és még Bécset is letaposhatná az utat tévesztett kocsihorda, így nem mertek rábólintani.
Vicces persze, hogy a rendőrség ezt mindenkivel eltáncolja, mert a melegek vonulása is problémás, meg a technoőrülteké is, meg most a Gárdáé is. Ha az óberhén meglátnak egy problémás vonulási kérelmet, szorítani kezd a műbőr kabát, és már csak annyira tellik, hogy "akadályozza a közlekedést"! Érdekes, ezt a különféle pártok rendezvényei alkalmával soha nem rángatták még elő...
Persze azért be lett dobva más is, mert "a sajtóreferens azt is hozzátette, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások alapvető jogainak sérelmével, megbotránkozást és félelmet másokban nem kelthet". Szóval, ő mint felkent jogalkalmazó, már most úgy véli, hogy mindez be fog következni, ebből következően karakánan aszongya, hogy NEM!
Jó lenne, ha valaki felébresztené és gatyába rázná a magyar rendőrséget, tisztázná velük, hogy nekik a rend és a törvényesség megőrzése, nem a prejudikálás a dolguk, még mielőtt oda jutnánk, hogy megint maguk vágják le az őrsön a hosszú hajat. Vagy lábat (Gyurcsány), vagy bajuszt (Kövér).
Mindemellett utálom a Gárdát.

"Nyíltan támadják az emberi méltóságot azok, akik akadályozzák, hogy az Országgyűlés jogi eszközöket teremtsen a gyűlöletbeszéd elleni fellépéshez" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.
Na most jól nézek ki, itt vagyok én, aki nyíltan támadok, másrészt ott vannak azok, akik hősiesen és erejük végső megfeszítésével védenek. Mint például Gy.F., aki pedig az én értelmezésem szerint a társadalom egy csoportját (esetünkben a nyíltan támogatókat) vádolja azzal, hogy a csúnyájukat lengetve csak csúfolódva kurjongatnak, amikor ő (meg a többi védő) sokadikra sem tud átpaszírozni egy törvényt. Szégyelljem magam, vagy ne szégyelljem magam?
Inkább nem szégyellem. Továbbra is úgy gondolom, hogy az egyetemleges szabadságjogok indokoltnak ítélt korlátozásával már annyiszor élt vissza a mindenkori hatalom, hogy jobb nem adni fegyvert a kezébe. Meg aztán, bőven van ugye példa arra is, hogy egy egyébként normálisnak számító társadalom igen jól meg tud lenni anélkül is, hogy tételesen szabályoznák, ki, mit mondhat. Elegendő az, ha a kimondott szó következményeiért mindig felelősségre vonható a beszélő.
No meg persze van egy megfelelő, társadalmilag elfogadott értékrend, amihez a politikai hatalom is kénytelen tartani magát. Nem úgy, mint más országokban, ahol például vagy 9 999 640 ember gondolja úgy, hogy képviselőiknek illene tételesen elszámolni a költségtérítésként kapott nem kevés pénzzel, míg egy törpe kisebbség ellenszegül ennek. A másmilyen országokban ezért aztán mindenki nagyon vigyáz arra, hogy mit mond, vagy hogy akiket támogat, miket mondanak. És nem jut eszébe mondjuk a miniszterelnöknek, hogy ekével beszántsa azokat, akik egypár dologban nem ugyanúgy gondolkodnak, mint ő.
De hát ezt csak én állítom, én pedig tudvalevőleg nyíltan támadom még az emberi méltóságot is.

Néha, akarom, nem akarom, belefutok a tévéshopos hirdetések valamelyikébe. Elbűvöl az a kendőzetlen leplezetlenség, amivel tolják a portékát, unalomig ismételgetve a kulcsszavakat, teletűzdelve az egész promóciót tágra nyílt szemű álmélkodókkal, a csalizás ezernyi fortélyával. Aztán gondoltam egyet, és az egyik termék nevét és "profilját" megváltoztattam, meghagyva csaknem minden mást. Szerintem egészen mulatságos lett...

Azt írják "Jóri András ...»értetlenül és megdöbbenéssel áll« a hír előtt", hogy a Blikkhez került a csepeli kettős gyilkosság hanganyaga (vagy a szövege legalább). Meg, hogy keresik majd, hogyan.

Na kérem, a hogyanra nekem van egy egészen biztos tippem: valakinek a rendőrségen fizettek annyit, hogy odaadja! Azzal kapcsolatban viszont, hogy kiderül-e, konkrétan ki is volt a hunyó, már vannak fenntartásaim. Hisz volt már olyan, hogy valamelyik őrsön vagy az óberhén valakik ezt vagy azt csináltak, de aztán nem lehetett kideríteni, hogy pontosan kik is, mert (micsoda meglepetés!) hiába kérdezgették, senki nem látott, senki nem hallott, senki nem csinált semmit!
Nálunk ugyanis nem dívik az az igazán egyszerű módszer, hogy ilyenkor az illetékes (fő)kapitány magához hívassa a vizsgálati vagy milyen osztály, vagy a nyomozók főnökét, és azt mondja neki: "Nézd má' Pistám, mekkora kurva nagy balhé van miattatok! Hát hogy lehettek ekkora pöcsfejek, hogy kiadtok egy ilyen anyagot?! Kiket vettél te magad mellé, zugfirkászokat vagy rendőröket?! No Pistám, ha holnaputánra nem teszed le ide nekem a megfelelő fejet, mehetsz forgalmat irányítani a BAH-csomóponthoz, és megint őrmester leszel. Értve vagyok?!"
Ilyenkor Pistám általában megérti, mit mondtak neki, visszamegy az osztályra, és kijelöli azokat, akik majd együtt irányítják vele a forgalmat, ha úgy alakul. És csodák csodája, a dalos kedvű kolléga csak elő szokott kerülni! Vagy ha nem, Pista és közvetlen beosztottjai megkapják a fűtött forgalomirányító botot, sőt jobb helyeken tán még a (fő)kapitány sarzsija is rámegy az egészre.
Persze ez az egész csak normális demokráciákban és bürokráciákban szokott így történni...

A közti az Alkotmánybíróságra küldte a távoltartásról szóló törvényt aláírás helyett. Ezzel (mármint az AB konrollal úgy általában) egyet is lehetne érteni, ha nem éppen az eddigi tesze-toszaságot nyújtaná tovább a procedura.

Pedig tulajdonképpen az azonnali rendőri intézkedés csupán három napra szólna, a továbbiak már a bíróságra tartoznának, és Sólyom lényegi fenntartásai - "a törvény szakaszai ...aránytalanul korlátozzák a tartózkodási hely szabad megválasztását", továbbá, hogy azok "értelmezhetetlenek" - is eléggé furák.
A közti szerint ebből abszurd helyzetek adódhatnak, ami talán nem is kizárt, de valószínűleg egyáltalán nem lesz jellemző. Az viszont már ma is az, hogy embereket, főképp nőket vernek szarrá, erőszakolnak meg, vagy "csak" rémítenek halálra családtagjaik, és hát ugye, ez is eléggé abszurd helyzet...
Számomra megint csak az világlik ki ebből az egészből, hogy jogrendszerünk nem igazán képes a jogalkalmazók (rendőrök, bírák) józan ítéletére bízni a közvetlen teendőket, azokat mindenképpen és minden eshetőségre kiterjedően szavakkal, szavakkal és szavakkal igyekszik meghatározni. Nos kérem, a köztinek - szerintem - éppen nem ezt a vonalat kellene erősítenie, hanem  a jogalkalmazók személyes lehetőségeinek kiterjesztésén kellene fáradoznia.
Persze egy szép nagy villában, kulturált családtagokkal körülölelve sokkal könnyebb elkerülni (és nehezebb elképzelni) a napi, durva konfliktusokat, mint mondjuk egy alkoholista seggfej mellett egy szegényes lukban. De csak gondolkozzunk még pár évig, mit is kéne egészen pontosan, de nagyon pontosan, sőt a lehető legpontosabban, abszolute pontosan tenni!

Némi részvét közepette fogadtuk a hírt: szétdurrantották egy rendőr könyökét valahol az isten háta mögött, valószínűleg orvvadászok. Aztán most jön a zújság: egyik töketlen járőrtárs lőtte meg a másikat, éppen rapsickodás közben.

Na, most akkor mit csináljunk, röhögjünk, vagy sírjunk? Amondó vagyok, hogy kerítsünk időt mindegyikre! Mert hát ugye, szinte hetente (na jó, kéthetenként) jön ki, hogy hol megvernek valakit, akit nem kellett volna, hol csempészkednek, hol dílerkednek, hol zsarolnak, mindig csinálnak valami huncutságot. A fennsőbbség meg védi a mundért rendesen, aszongya a főkapitány: megkérdeztük mind a négyet, aki bement az őrizetessel a szobába, hogy tört el a delikvens orra, de egyik sem látott semmit, mi se látunk hát okot az intézkedésre... Az ügyészség embere is tud erről mindent, henceg is vele, de hát annak is képtelenség a végére járni... És hát ugye, egy olyan országban lenni, ahol ez így mehet, nem egészen komfortos érzés.
Mondják persze azt is, "a rendőr is emberből van", megtévedhet az is, de erre a pógár csak azt felelheti: tessék kérem jobban válogatni, meg ellenőrizni, meg szankcionálni, hisz ezeknek a mundérosoknak kéne őrizni a törvényességet, a rendet, meg pisztoly is van náluk, legyenek már egy hangyányit egyenesebbek, mint a talpas átlagpolgár!
De nem azok, és ha már találgatni kell, hogy milyen vadra mentek, nekem így elsőre a disznó, a vaddisznó ugrik be, már csak azért is, mert őket kettőjüket emlegeti együtt az Akkezdet Phiai, hát tessék hallgatni egészséggel!

- javaslat midi- és mikrocelebjeink másodhasznosítására

Bevallom, nekem örök rejtély, hogyan is kerülhet az egyik nagy, hírgyűjtő portál kattintás alapú toplistájának élére az, hogy "Ördög Nóra Miamiból üzeni: tényleg elváltak".
Rejtő után szabadon: üssetek meg, köpjetek le, de fingom sincs, ki is az az Ördög Nóri (rémlik tévés), vagy inkább mégse tegyétek, a jelek szerint hatalmas rajongótábora lehet... Ahogy persze azt sem tudom, mit keres Miamiben, gondolom, azért nem válni ment, de erről majd biztosan látok valamilyen beszámolót, ha nem tudok elég gyorsan máshova kapcsolni.
Szóval, hihetetlen, hogy ez a celeb, midiceleb© és mikroceleb© jelenség tarol nálunk, na de hát ez van, ezt nem kell szeretni! De, ha már itt szívunk, mert senkit nem esznek, marnak meg közülük a vadak a déli féltekén, legalább küldjük őket olyan helyekre, ahol tényleg történik valami érdekes!
Emlegetett sztárocskánk is mehetett volna pl. Horvátországba, és akkor lehetne azt írni, hogy "Ördög Nóra Rijekából üzeni: bakke, itt vasárnap zárva vannak a boltok"! Mert egyébként tényleg, másutt olvasom, a horvátok 11 évnyi vita után nem szaroztak tovább, kimondták a vasárnapi rolóhúzást, még az idegenforgalmi szezonra és decemberre is csak részleges felmentést adva kereskedőiknek. Nálunk is volt/van nagy kapálódzás ezügyben, jó sokan mondják (részük vallási szempontokkal is fűszerezve), hogy ezt a tényleg nagyon a fejünkre nőtt fogyasztói társadalmat gatyába kéne rázni kicsit, megmutatni a belenőtt nemzedéknek, csukott plázák mellett is életben lehet maradni, sőt netán...
Na, csak ennyiről lenne szó, Nórit ide lehetne küldeni, a meztelen lantost valahova békát menteni (bár ezek éve éppen véget ért), meg hát a többinek is hasonló, értelmes árukapcsolást kitalálni, mert abban aztán abszolute semmi ráció nincsen, hogy egy maréknyi csinált hírességet csak úgy lárpurlár összezárjunk. Hát nem?

Nem is lehetne aktuálisabb időpont, hogy megosszam veletek tapasztalataimat, amelyeket egy Boban Markovic koncerten szereztem!
Nos, meg kellett állapítanom, hogy akár a mi "sírva vigadós" örömzenénk, akár a legvadabb csárdásunk is csak súgónak mehet el a délszláv fúvósok, dobok mellé. A melankolikus cimbalomszó vagy a hegedű tépve, zokogva, vijjogva, sajna a közelébe sem jön a rezesek mozgósító erejének.

/>

Én ugyan már korábban is tudtam ezt, de másoknak talán újdonság, hát jó ha számítanak rá, egy-egy pörgősebb nóta alatt bizony kedve támad az embernek előkapni a flintát és párat a levegőbe durrogtatni, hát erről van szó.
Fülharsogás, dallam és ritmus a cigányzenétől a jazzig, pörgés, a nézőtéren dobogás, ringatózás, ugrálás - vérmérséklet szerint -, szerintem akár még egy jót pogózni is lehetne rá alkalomadtán.
Hát, ha felétek jár a Boban és két marha plázafilm árát hasznosabban akarjátok eltapsolni, menjetek feleim és tomboljatok egy jót! De a stukkert, ha van, hagyjátok otthon!

Úgy néz a kislány - Lara -, annyira zavartalanul forgatja a fejét a tévés stáb közepén, hogy le sem lehetne tagadni: kábelek, neoncsövek, spotlámpák közt él, neki a már a művi környezet a természetes. No és műszíve van, hogy szavamat ne tévesszem.

Nem tudni, meddig pumpálja még a vérét ez a micsoda, csak az biztos, hogy ha nem akad szervdonor, elszalad az a fél év, ami adatott neki. És, hogy akad-e, hát bizonytalan...

A transzplantációs team vezetője bizakodik persze, neki ez - mondhatni - hivatali kötelessége is, és aki látja még a kis madárkát, persze mind drukkol neki. Még akkor is, ha hallja a riportertől, hogy "évente alig pár szülő egyezik bele, hogy halott gyereke szerveit más használja". És persze ezek közül a szervek közül kellene kikerülnie annak is, amelyik méret, vércsoport meg még ki tudja mi minden alapján stimmel.

Kisgyermekes családok tízezrei állták körbe a karácsonyfát, könnybe lábadt szemmel nézve a kis pulyát, amint tátott szájjal bámulta a fenyőt, aztán ügyetlen kis ujjaival bontogatta ajándékait. Persze, hogy senkinek eszébe sem jut ilyenkor, jöhet autó, borulhat szánkó, támadhat vírus és még seregnyi veszély, ami véget vethet mindennek. Ne is tegyék, ez a kevés idő nem ilyen önkínzásra való!

De amikor már minden késő, ugyan mire gondolhat az a szülő, aki vére makulátlan bőrét féltve, visszaborzadva az "össze-vissza kaszabolástól" nemet mond a szervet kérőknek? Valóban úgy vélik ezek az emberek, anyák és apák, hogy amikor magzatuk testére borulva védik azt a szikéktől, szülői küldetésüket teljesítik? Hogy nekik makulátlan húst kell adniuk földnek, tűznek, inkább, mint egy másik gyereknek életet?!

Ez lenne a szív szava?!

Video(? - nekem még nem jött fel): http://tenyek.tv2.hu/Videok/2008-12-28-nem_tudni_mikor_kap_uj_szivet

Jön az év vége, nálam speciel ezzel együtt az UPC-s hűségnyilatkozat lejárta is, és gondolom nem én vagyok az egyetlen, aki pánikszerűen igyekszik el ettől a szolgáltatótól(?), amint új kérő jelentkezik. De az nem olyan egyszerű ám!

Kezdődött az egész azzal, hogy december 12-én megállapodtam a DigiTV-vel, kábeltévém után (ami már az övék) telefonomat és internetemet is ők szolgáltatják majd január 1-jétől (jóval olcsóbban, gyorsabban, hűségnyilatkozat nélkül), mert hát addig kötve a kezem a UPC-nél. No gond, mondták, ha a telefonszámom is vinném, kikérik. Remek!
16-án jelentkeztek azzal, hogy a UPC - rendezetlen számlatartozásomra hivatkozva - nem adja át a számomat, legyek szíves, intézzem el velük a dolgot, majd szóljak vissza, hadd veselkedjenek neki újra a kikérésnek!
Csodálkoztam feszt', hisz utolsó számlájukat (igaz, egy egész nap késéssel ugyan) már 9-én átutaltam, mégpedig a lehető leggyorsabb módon, számlavezetőmtől, elektronikus úton. Fel is hívtam rögvest a UPC-t, ahol konstatálták, náluk még mindig nem könyvelték el a befizetést, meggyorsítaná az igazolás kiadását, ha küldenék róla valamilyen igazolást, az elektronikus banki tranzakciós oldal megfelelőnek tűnik. Ezután felhívtam az OTP-t, ugyan árulják már el, 9-én indított és teljesítettnek jelzett tranzakcióm összege hol dekkol? Hát - mondták ők -, az biza már akkor, legkésőbb 10-én átkerült a UPC számlavezetőjéhez, hogy azóta merre kolbászol, csak ők tudhatják!
Elküldtem hát levelemet, csatolva az utalásról készített screenshotot is:

feladó    XXXXXXX
címzett    info@upc.hu
dátum    2008. december 16. 17:27
tárgy    Számlaegyenleg
T. Cím!
Önök elutasították a cégükhöz forduló DigiTV-t, megtagadva telefonszámom kiadását, arra hivatkozva, hogy számlatartozásom van. Ez ügyben még ma is ezt mutatta a rendszerük.
Csatolom az OTP elektronikus számlájáról 9-én indított tranzakció képét. Az OTP-nél érdeklődésemre azt mondták, hogy az összegnek még aznap vagy legkésőbb másnap az Önök számlakezelő bankjánál kellett lennie, hogy akkortól a mai napig miért nem jelent meg a befizetés a számlámon, csak Önök tudhatják. Én is szeretném tudni.
A 12 565 Ft-os összeg sorában, mint látható, feladóként mind az ügyfélazonosítóm, mind a nevem, címem szerepel.
Kérem, igazolják válaszukban, hogy a befizetés megtörtént és hogy tartozásom nincs, hogy ezt a DigiTV felé továbbíthassam. Szeretném tudni továbbá, hogyan tarthatott egy elektronikus utalás egy hétig, látható eredmény nélkül, ki ült a befizetésemen? Ez persze inkább már csak puszta kiváncsiság, hiszen áraik mellett éppen riasztó ügykezelési szisztémájuk az, ami miatt örömmel hagyom ott Önöket.
Mielőbbi válaszukat várva:
XXXXXXX
ügyfélazonosító

Már másnap cálaszt kaptam, igaz, automatától:

feladó    ugyfelszolgalat@upc.hu
címzett    XXXXXXX
dátum    2008. december 17. 2:38
tárgy    RE:Számlaegyenleg
Tisztelt Ügyfelünk!
Köszönettel vettük email-en küldött megkeresését, melyet a CC-4419252/1-2008-as iktatószámon regisztráltunk.
A válaszadásig szíves türelmét és megértését kérjük.
Tisztelettel: A UPC Magyarország Kft. ügyfélszolgálata

Gondoltam, nem olyan bonyolult ez az ügy, de egye fene, hagyok nekik egy napot rágódni rajta, ezért aznap már nem hívtam fel őket, másnap pedig (18-án, 13 óra után) ők kerestek. Beszélgetésünk zanzája:

- Igen, megkaptuk a levelet, rajta vagyunk. Rövidesen átkerül az illetékes osztályhoz (ahol a befizetéseket elkönyvelik), és ők majd jelentkeznek.
- Halálosan nem érdekel az illetékes osztályuk, ha egy hét nem volt elég rá, hogy elvégezzék a munkájukat. Küldjenek rögvest egy nyilatkozatot arról, hogy nincs tartozásom, ehhez ott van az OTP-s oldal igazolásnak, aztán addig könyvelgethetnek, ameddig akarnak!
- Tökéletesen értem az álláspontját, azonnal intézkedem, hogy arra a címre, emiről a levelet küldte, megkapja a nyilatkozatot!

Mondanom se kell, szartak bele az egészbe, ezért másnap ugyanakkor felhívtam őket. Beszélgetésünk zanzája:

- Ma 19-e van, tíz napja utaltam el a befizetésemet, és még mindig nem kaptam meg a tegnap megígért nyilatkozatot. Miért?!!!! (Bocs, hogy leordítom a fejét, a cégével van bajom.)
- Valóban, látom, a kolléga továbbította az ügyet az illetékes osztályra, amint elkönyvelték a befizetést, bizonyára azonnal jeleznek.
- Elképzelhetetlen mértékben szarok rá, hogy az illetékes osztály mikor, és miért csak akkor könyveli el az én tíznapos befizetésemet, nekem MOST KELL az a nyilatkozat, hogy továbbíthassam a DigiTV-nek, és végre megszabaduljak attól a cégtől, ahol ilyenek az árak, és ilyen az ügykezelés! Minden részlete világos az álláspontomnak és a kívánságomnak?!!!! Jól látja a telefonon keresztül is, hogy vörös és dagadt a fejem?!!!! (Bocs, hogy leordítom, a cégével van bajom.)
- Tökéletesen átérzem a helyzetét, egyértelműen mi vagyunk a hunyók, azonnal utánanézek a dolognak, és jelzem, hogy az ügyfél nagyon ki van borulva.

Mondanom se kell, a UPC továbbra is nagy ívben szarja le azt, hogy az egyébként is elégedetlen ügyfélnek, aki veszettül igyekezik megszabadulni tőlük, még utoljára jól betart, amikor impotens módon nem képes egy tizenegy napos, igazolt befizetést sem rögzíteni, sem arról igazolás kiadni!
Igazából persze - megtapasztalva már mind üzletpolitikájukat, mind ügykezelésüket - nem csodálkozom mindezen, inkább csak azon, hogy ez a szerencsétlen dinoszaurusz még életben van. Bár, lehet, hogy inkább döglött már, csak még nem tudja.
 

Na, ez kellett nekünk, végre véget ér a fenyővonszolás át a hideg, havas latyakon vagy a sötéten derengő, fagyos utcákon, jövőre fecskében ünnepelhetjük Jézus születését!
Jó, jövőre talán még nem, mert az egyház nem kapkodja el az ilyesmit, de talán úgy húsz-negyven év múlva, valamelyik zsinaton rábólit a pápa, hogy akkor na, legyen karácsony június 17-én! A pulyák úgyis akkortájt özönlenek ki nyári vakációra az északi féltekén, ahol a kereszténység hagyományosan gyökeredzik, legalább úgy is megkapják a piros autót, Barbie-t meg a kisvonatot, ha eltaknyoltak környezetismeretből! Nem fognak annyit rinyálni.
No meg mi leszünk azok, akik a plázson viháncolunk majd a fenyő körül, a világ alfelén meg gyűlhetnek a kandalló mellé a didergősebb auszik! Szóval, üdítő lesz ez a kis változás, a nyuszi meg majd a sárguló avarba tojik legfejjebb, de ki nem szarja le, szőre van, úgyse didereg! Csak aztán ne tessék erről az egészről elfeledkezni, jó?

Gondolom, Szilágy Károly, a BKV szóvivője néha-néha, amikor a velős pacal túlzásba vitt fogyasztása után, hánykolódva elaludt, olyasmit álmodhatott verejtékben fürödve, mint hogy kamerák előtt kell megindokolnia, miért jár a főnöke húszmillás Audival, amikor a buszok rozsdás gatyájából kilóg a kipufogójuk.
Sok mindent ki lehetett volna találni, vagy hallgatni akár, mint elvásott fékpofa a fűben, na de olyasmit küldeni a tévénéző sokadalom arcába, mint hogy „Nagyon sokat lendíthet az ügymeneten, hogy el tud jutni azokra a helyszínekre, ahol neki dolga van, és abban az ügyben tárgyal, hogy a BKV-nak stabilabb legyen a finanszírozása”, erős volt kicsinység! Mert azért addig az átlag IQ-ja is elér, hogy egy Renault Lagúnával vagy bármi más, normális autóval is lehet közlekedni, az extrákkal szerelt A6 nem az egyetlen elképzelhető választás, de úgy látszik, a BKV nem csupán verni, átverni is szereti az utasokat.
Nos kérem, nyilvánvaló, hogy az A6-os egyvalaminek köszönheti a vezérigazgatói segget, annak, hogy Kocsis István szerint az ő presztízsének, rangjának, szakmai tudásának, kvalitásainak és a BKV modernizálásában eddig szerzett elévülhetetlen érdemeinek ez dukál! Ez, és semmi más, szerényebb járgány!
Hát, így tessék a jegyeket, bérleteket venni és felmutatni!

Tisztelt Szerkesztőség!

Reagálva megkeresésükre a BKV vezérigazgatójának új Audi A6-osával kapcsolatban az alábbiakat válaszoljuk:

Tele van már a tökünk azzal, hogy ha szar, öreg buszok járnak, az a baj. Ha használt, másutt nemrég levetett kocsikat veszünk, az a baj. Ha új Audit, az a baj. Ha nincs a tuján légkondi, az a baj, ha az A6-os extrákkal van felszerelve, az a baj. Ha csörög-zörög az egész BKV az a baj, ha csilivili metálfényű, az a baj. Mondják kérem, magukat megcseppfertőzte a Belga?

Ha sokat baszkurálnak minket, majd kiküldjük pár munkatársunkat, akik jól helyre tudják tenni az Önökhöz hasonló akadékoskodókat. Kapják? Vágják? Érzik? Érzékelik?

Úgy nem lehet ám a dolgok után járni, hogy egy felelős beosztásban dolgozó főembernek állandóan a seggét kell védenie! Maguk is tudják, mekkora szarban van a cég, zúgolódnak a dolgozók, zúgolódnak az utasok, semmire nincsen pénz (ezt az Audit is úgy kellett összekaparni, lehet, hogy nem is veszünk még nyolcat, csak négyet a legfontosabb helyetteseknek), akkor most pont ezt a kis nyugalmat, ezt a lágyan ringatózó kis szigetet irigylik tőle, ezt, ahol el tud lazulni a napi robot szorítása közepette? Hát szégyelljék a pofájukat, Tisztelt Szerkesztőség! Játszanak már mással, ne a mi renoménkkal, jó?

Üdvözlettel:

BKV sajtosztály

Jó kis bunyó volt a jeruzsálemi Szent Sír templomban! Az örmény és a görögkeleti egyház felszentelt papjai és híveik kaptak hajba a templom bizonyos részének használata felett. Ahogy hírlik, az örmények kissé elhúzták a maguk szertartását, és amikor a kijelölt helyre vonultak volna, a görögkeletiek (akiket akkor már kizárólagos joggal illetett meg a terület használata) elállták az útjukat.
Lett hát haddelhadd, balcsapottal meg beugrós hátbarúgással, ahogy az illik egy ilyen helyen, a szeretet nevében. Gondolom, szegény Jézus ilyenkor pörögne a sírjában, ha nem támadt volna fel harmadnapra, és nem ment volna föl a mennyei atyához, magára hagyva ezt a gittegyletet. Szegény még a falba sem tudja verni a fejét, hiszen ott fönn minden bárányfelhőből van, marad tehát minden a helyén, Jézus a mennyben, a monoklik a Földön. Ámen.
 

Hogy Fekete Pákó nem egy IQ-vitéz, azzal többé-kevésbé mindenki tisztában lehetett már jó ideje. Mondhatni, ha Kiszel Tündével közös gyermekük születne, az akkor is csak egy fikusz intelligenciájával rendelkezhetne, ha mindkét ágról a legszerencsésebb módon örökölné nemzői szellemi potenciálját. Ám, van a Feketének egy sötétebb árnyalata is!

Az év eleje táján minden józanul (nem pragmatikusan!) gondolkodó ember azt hihette, hogy Fekete Pákó a Bombagyárban bemutatott produkciójával örökre kihúzatta magát az összes kereskedelmi televízió, bulvárlap és egyéb népkábító médium V.I.P. listájáról. Hihette, hiszen Pákó az intellektuális mélyrepülésnek olyan virtuóz gyakorlatát mutatta be, amit alulmúlni - bízvást állíthatjuk - nem lehet!
Ám, mint az RTL iszonytató celeb realityjében láthatjuk, kiváló énekesünk és népművelőnk visszatért, bemutatásra méltó személyiségként ismét felszínre dobta az a bűzösen büffögő kotyvalék, amit nálunk sztárvilágnak, közönségszórakoztatásnak vagy egyszerűen csak kereskedelmi televíziózásnak hívnak...
Hiába no, ha az RTL egyszer már időt, pénzt, energiát feccölt abba, hogy ezt a zavarodott elmét megforgassa a rivaldafényben és buta arcát legalább háromszor vagy négyszer premier plánban mutassa a Kész átverésben is, nem ereszti el a zsákmányát olyan könnyen! Hogy közben kiderült, ez az ember nem szimplán ostoba, hanem hozzá képest még egy amőba is szellemóriás, az a csatorna castingeseit, szerkesztőit, műsorigazgatóit láthatóan nem izgatja. Úgy gondolhatják, hogy azoknak, akik ezeknek a többé-kevésbé erővel csinált nímandoknak a műdzsungelbeli viszontagságaira vevők, a Fekete Pákó is több, mint elég. Szálasival, Hitlerrel, bármivel együtt is.
Nos, akik így gondolkodtak, döntöttek, ők azok, akik a Feketének egy sötétebb árnyalatát jelentik.

Kereste a rendőrség azt, aki a szlovák követség előtti spontán tüntetésen Ficóék zászlaját megégette. A nő - mint ma hallani lehetett - jelentkezett, és azt mondja bocs, szlovák emberek ne legyen öri-hari, bánom már, csak nagyon fel voltam indulva. Ja, mert ott oltam én is, amikor a rohamrendőreitek minden előzetes bejelentés nélkül laposra vertek minket, azt hittük, egyikünk a kulcsot is beadja, és ettől ideggyenge lettem.
De miért kér bocsánatot?!
Én, ha a mi kommandósaink jáccásiból kivernék a szart is a szlovák dukkerekből, utána meg azt mondaná a kormányom, hogy ez így nagyon is frankó volt, hát arra bíztatnám Jozefet vagy Pavelt, vagy Hanát vagy akárkit, hogy csak nyugodtan tekerjék botra a magyar zászlót, gyújtsák meg ha jólesik, becsszóra nem sértődöm meg! Ha egy ország, egy nemzet hivatalosan tahó egy másikkal, csak szívja meg, szarjanak a lobogójára, nehogy már megsértődjön!
Őszintén szólva annál, hogy a magyar rendőrök keresték ezt a nőt (pedig jogszabályaink - ha jól tudom - nem tiltják más országok nemzeti jelképeinek szekírozását) csak az lepett meg jobban, hogy a magyar zászló, himnusz meg hasonlók tényleg jogi védelmet élveznek! Szégyellem, de abban a hitben éltem, hogy ezen rég túl vagyunk, mindezen rekvizitek is belecsusszantak már abba a zsákba, amit a szólás- és véleményszabadságnak köszönhetően nyugodtan földhöz csapkodhatunk.
De nem! Úgy tűnik, a magyar zászlót lengetve és a magyar himnuszt énekelve bátran fel lehet vonulni bármilyen agyatlan, ordas, piszkos, kőbuta eszme éppen még törvényes dicsőítésére, de mindezeket elégetve, kiforgatva nem lehet tiltakozni semmilyen államilag vagy társadalmilag esetleg támogatott, tűrt disznóság, aljasság, törvénytelenség ellen sem...
Vessetek meg, köpjetek le, nem tudom, hogy a zászló, a korona, a címer, a Himnusz miért is testesítene meg bármit is, amikor - mindnyájan tudjuk - éppen annyi aljasságot is elkövettek alattuk, mint amennyi dicsőséges tettet.
A zászló - a szlovák is, a magyar is - mindig éppen annyit ér, amennyit éppen aktuálisan, személy szerint a világ bármelyik polgára szemében megtestesít! Ha annak a nőnek a szlovák azon az estén annyit ért, hát miért ne gyújthatta volna meg? Ha Ficónak ugyanazon este mindent, miért ne húzhatta volna fel egy magas rúdra? Ha '56-ban a magyar lobogót meg lehetett csonkítani, az oroszt elégetni, miért élvezne a mai több jogot?
Én személy szerint nem értem és nem pártolom a nemzeti jelképek tabuként való kezelését, és úgy gondolom, hogy mindezek feltétel nélküli tiszteletének elfogadása nem más, mint idióta demagógia.

Persze, ha valakinek (akár szlovák, akár magyar) nem tetszik, amit itt leírtam, az nyugodtan nyomtassa ki és égesse el a lobogómat, itt közölt, hivatalos megjelenésében!