Miközben a szerelvény ringva befordult a végzetes egyenesbe, a kis Eto megtorpant, mert észrevette, hogy a többiek már visszafelé jönnek, üres edényekkel, köles nélkül. A metro vezetőjének szeme tágra nyílt, észlelte, hogy a sínen egy veszteglő szerelvény áll előttük, Mrs. Smith lapozott egyet újságjában, Eto pedig csüggedten leguggolt, fejét a kezébe temetve. A vezető kétségbeesetten a fékezőkarra csapott, majd arca elé kapta a kezét, miközben Etonak átfutott az agyán, hogy a húga meg az öccse talán nem érnek meg egy újabb napot, ha nem jutnak élelemhez. Abban a pillanatban, ahogy a két szerelvény fémlemeze összeért, kilenc ember sorsa pecsételődött meg, no meg a távoli kalyibában Eto öccse is utolsót lélegzett. Persze könnyen lehet, hogy ő sem volt egyedül szörnyű halálában, hiszen valahol a Földön (jórészt Közép-Afrikában, meg pár ázsiai országban) rajta kívül még 6-8 másik gyerek is éhen halt az utóbbi fél percben.
A szerelvények ütközésének fémes csikorgása elhalt, a hírek hamarosan világszerte bejárják a médiát, napokig vetve hullámokat. Eto következő öt másodperce csendben kezdődött el.
http://www.bread.org/learn/hunger-basics/hunger-facts-international.html
http://www.globalissues.org/article/715/today-over-25000-children-died-around-the-world
A washingtoni metro utolsó öt másodperce
2009.06.24. 10:18 :: oeruelt
Szólj hozzá!
Címkék: társadalom szenzáció éhínség
A bejegyzés trackback címe:
https://sargahaz.blog.hu/api/trackback/id/tr551205087
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.