Nem szerepel majd a 2011-es népszámlálás kérdőívén a vallási, felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdés - döntött ma az Országgyűlés.
Azt hallani, hogy a történelmi egyházak pedig támogatnák a dolgot, hiszen 2001-ben igen jól kerültek ki a felmérésből, akkor 7,6 millió magyar vallotta magát valamilyen felekezethez tartozónak. 5,3 millió 52% római katolikus, 1,623 millió 16% református, 304 ezer 3% evangélikus, 12-13 0,13% ezer izraelita, 396 ezer más, 1,4-1,5 14%-20% millió felekezet nélküli, 17 ezer baptista, 270 ezer görög katolikus, 112 ezer a más felekezethez tartozó, 1 millió ember 9,9% nem válaszolt a kérdésre vallását illetően. Ennek megfelelően az államtól kapott apanázs is viszonylag tekintélyes lett, hisz számok támasztották alá a "tömegigényt".
Ugyanakkor léteznek más felmérések is, reprezentatívak, mint például a Mediáné, erről egy, a témával foglalkozó oldalon ezt olvashatjuk:
Medián felmérése 1999. április-június, 3600 fős reprezentatív minta.
Egyház tanítását követi: 13%, és ennek megoszlása:
8% katolikus,
2% reformárus,
1% evangélikus,
1% egyéb felekezet,
1% felekezet nélküli
Ehhez még megvizsgálja az 1%-okból befolyó támogatásokat, ami szerint 2002-ben, a "4.5 milliós mintában" az összes egyházaknak felajánlást tevő hívő számaránya az ország lakosságára arányosan vetítve: 11,97 % volt, ebből:
Katolikus: 7,44 %
Református: 2,47 %
Evangélikus: 0,74 %
Hit Gyülekezet: 0,22 %
MAZSIHISZ: 0,13 %
A Wikipédia szerint pedig ez később így alakult:
2006 év: A 4,426 millió SZJA-bevallónak[1] 16,91%-a (748 635-en) rendelkezett 143 egyház vagy vallási közösség javára.
2007 év: A 4,476 millió SZJA-bevallónak[2] 18,34%-a (820 959-en) rendelkezett 155 egyház vagy vallási közösség javára.
A fent idézett oldal a népszámlálási és a reprezentatív felmérésekre, illetve a felajánlások számára alapozva így értékel:
"Összegezve a legutóbbi népszámlálás vallási hovatartozást felmérő része egy államilag támogatott csalás. Olyan államilag támogatott csalás, ami által és következményeként köztpénzek áramolnak ki érdemtelen helyekre. Tehát alapvetően az eredménye a társadalom vagyonának a meglopása."
Erős, de tiszta beszéd: az egyházak a 2001-es, rendszerváltási felbuzdulást és a talán nem egészen egzakt megfogalmazást meglovagolva érdemtelenül nagy szeletet hasítottak ki a közös tortából.
Elismerve az egyházak társadalmi szerepvállalásának egy részét, megköszönve minden pozitív tettüket, lehet, hogy mégis fel kellene venni a kérdést a népszámlálási ívre, de tán a személyes áldozatvállalás felől közelítve: hányan akarják, hogy a költségvetés meghatározott hányada, a közös kiadásokra szánt bevételek tetemes része az egyházakhoz vándoroljon, és konkrétan melyekhez.