
Gyerekes ez az egész, hogy lesz majd egy nagy tribün, ami előtt elvonulnak a civil szervezetek meg az egyes állampolgárok, és "le lehet válogatni" őket. Öltözetük, viselkedésük, szavaik és mozdulataik alapján ki lehet szűrni, ki az, aki törvényes céljaiért demokratikus módon kíván kiállni, és ki az, aki rossz és rosszra gondol... Valahogy az előző éra "hosszú haj, lyukas farmer - bajkeverő" mentalitására hajaz ez a gondolkodás.
Nem, kedves Klompár Orbán, miniszterelnök ór, tisztelt szocoalista képviselő urak, ez a dolog sajna nem ennyire egyszerű. Itt bizony (ha csak nem akarjuk a fürdővízzel a gyermeket, vagy bizonyos testrészeit is kiönteni) nincs más út, mint a kínos aprómunka! A tevékenység, a véleménynyilvánítás (és nem a tevékenykedők, véleménynyilvánítók formai jegyeinek) gondos megfigyelése, összevetése a törvényekkel, esetleg a szankcionálás kezdeményezése, és mindenképpen a társadalmi diskurzus fenntartása.
A zsidózás vagy a rasszista ideológiák eddig még egyetlen, nálunk sokkal olajozottabban működő társadalomból sem vesztek ki. Keserű, vesztes, félrenevelt emberek, gátlástalan cezarománok mindig voltak és lesznek is, és bizony ők is a társadalom tagjai, akikkel szemben valamennyi, megelőlegezett bizalmat muszáj tanúsítanunk. Nem foghatjuk be a szájukat csak azért, mert "olyamok, mintha"... (Tudniillik, amíg bűnösségük nem bizonyosodik be, addig ártatlannak kell tekintenünk őket.)
Ha nyakörvet tesznek a szabadságjogokra és lyukról lyukra szorosabbra húzzák, előbb-utóbb megfojtják.