Pár napja emlegettem valakinek egy levélben, hogy vagy öt éve, egyik percről a másikra letettem a napi egy doboz szimfit. És hogy mennyire csodálkozom ezen még ma is, mert akaraterőm, hát az nincs valami sok.
Mindennek kapcsán jutott eszembe, hogy a dohányzás ártalmairól - példáimban a passzív dohányzáséról - lehet szellemesen is szólni, nem csak úgy, ahogy általában a hazai médiában az ilyen "társadalmi célokról" általában szoktak... Hát, lássuk!
Vagy ezt:
És ha már itt tartunk, meg amúgy is jönnek az ünnepek, rokonlátogatások, áldomások,...
