...méghozzá a közpénzből, társadalmi célú hirdetéssorozatként indított kampányban, ahogy én azt egy citylighton láttam a közeli buszmegállóban.
A kezdeti lépés (már ha az óriásplakát volt a kezdet) még másfe indul persze: "Már pia nélkül is élvezem a társaságot!" - mondja. Vagyis, volt idő, hogy csak beállva tudtam elviselni a többieket, de most fura mód, szárazon is mulatságosnak tűnnek! ...Az alkesz lejött a szerről, dícséretes.
Aztán a fősor marad ugyanez, de a tovább is tanulmányozható citylight már finomítja a képet, nem teszi le voksát a teljes absztinencia kellett, "részegség helyett jó hangulatot, ivócimborák helyett barátokat" ígér, már ha "mértékkel emelgetjük a poharat"!
Ez az, ne rohanjunk mindjárt ajtóstól a közmegítélésbe, ne akarjuk mi fingani a passzátszelet! Ha egyszer a magyar embör úgy gondolja, hogy a mértékletes alkoholfogyasztás, kifejezetten pedig a szociális ivás kulturánk eklatáns, mi több, bátorítandó tevékenysége, hát ajánljuk ezt!
Ez persze társadalmi célú reklámnak lópöcs, mi több, kedvezőtlen tendenciákat erősít, ez a véleményem. Mert A., ha valaki még nem piál, ettől úgy gondolhatja, a "mértékkel emelgetés" elérése a kockázat nélküli, mi több, a társadalom által is elismert, támogatott cél, B., ha valaki gyakorlati alkoholista, az ettől úgysem vesz vissza, mértéke pedig már amúgy is a vödör volt...
Fura dolog az az alkohol, a jó pálinkának, a jó magyar bornak az ő megivása, ezzel olyan szemérmesek vagyunk. Nem is kéne inni (mert abból azért lehet baj, van is már egy-kétmilla alkoholistánk), meg inni is kéne, (mert hát nemzeti karakter, ripittyom), meg gazdaságilag is fontos (foglalkoztatás, adók meg ilyesmik). Hát az ilyen tökölődésből születnek az ilyen nem egészen átgondolt üzenetek.
Persze, ha legurítok egy deci Vilmost, lehet, hogy sokkal elnézőbb leszek...
