A hétvégén kinéztem Pákozdra, családilag, mert még nem voltam sárkányfesztiválon. Hát kérem, sajátos környezet, élmény!
Bár egy csomó dolgot nem láttam (köztük olyanokat, mint a harci sárkányok küzdelme vagy az éjszakai eresztés, gondolom lampionokkal), az a pár óra is nagyon király volt, amit kinn töltöttem! Az egész hegy/domb tele volt pöttyözve emberekkel - magányos eregetőkkel és népes családokkal -, no és mindenki vagy feszesen tartotta a zsineget, vagy kifelé bogozta éppen. Fenn meg persze a sárkányok, az A/4-es, ívben összecsippentettől a füzérben felengedett, három-négy, paplanszerű bábig. Volt Spongyabob, voltak baglyok/macik(?), voltak persze sasok, vitorlás hajók, pörgő-forgó szalagcsodák, egy- és sokzsinórosak, szóval volt minden.
A "vén motorosok" csak úgy üldögéltek kempingszékeikben, sárkányaik meg cövekhez rögzített zsinegen, száz méter magasan ringatóztak, a legfiatalabbak meg lent küzdöttek a nyolc-tíz méteres szinten, hogy fenntartsák a maguk madarait.
De ami a lényeg, nem volt semmi görcsölés, még akinek a vadrózsa bokorból is kellett visszaügyeskednie a sárkányát, az se idegeskedett (nagyon), szóval laza volt az egész. Ha tehát eljön a jövőre, és te nem tudod, hogy így május vége táján mit csinálj a hétvégéiddel, gyere el Pákozdra, akár eregetni, akár csak hanyatt dőlni a fűben és bámulni, hidd el, megéri. Nyugi van, tavasz van, és a sárkányok jó fejek, igazán szépen néznek vissza rád, onnan a magasból.