HTML

Sárga Ház

Senki sem százas egészen. Unalmas is lenne.

Címkék

4 es metró (1) állva pisilés (1) amerika (1) árvíz (1) asztrológia (3) átverés (5) autó (1) baleset (1) bank (1) bankautomata (2) bazmeg (1) best of (4) beszólás (1) bicaj (1) bizarr (1) biztonság (1) bkv (7) botrány (7) bsa (1) bulvár (6) bűn (49) bunkóság (3) bürokrácia (5) celeb (6) cigi (1) civilek (1) demagógia (1) dózsa (1) drog (5) duracell (1) egészség (8) egyház (2) éhínség (1) einstein (1) elektronikus számla (1) élet (1) életmód (4) elsősegély (1) emberállat (8) emberi jogok (23) emberrablás (1) én (26) epilepszia (1) értelem (1) ezotéria (2) ezo tv (1) fair play (1) fakivágás (1) falfirka (1) fika (2) film (3) film (1) fogyás (1) fogyasztás (14) fogyatékosok (2) földönkívüli (1) fradi (1) furcsa (1) gazdaság (2) genetika (1) genyaság (1) giccs (2) graffiti (1) gvh (1) gyerek (3) gyógyítás (7) győr (1) haiku (1) hervis (1) hízás (1) hollywoodoo (1) hülyearab (1) hülyemagyar (51) hülyeszerb (1) humor (30) idő (1) internet (1) írás (25) isten (3) istván a király (1) jog (21) jótékonyság (2) kaja (1) kampány (1) kémrepülő (1) kereskedelem (2) kína (2) kisbéka (7) kiszel (1) kiszel tünde (1) környezetrombolás (6) közlekedés (2) kreativitás (1) kritika (1) kultúra (5) maggi (1) magyar gárda (4) május1 (1) március 15 (1) máv (2) mázli (1) média (29) megmondas (35) megmondás (9) melegek (5) mese (4) móri bankrablás (1) multi (1) mutyi (1) művészet (1) napi betevő (50) nemi identitás (3) net (1) nyelv (10) okosmagyar (3) ombudsman (1) óriásplakát (1) őrültség (1) otp (1) pákó (1) pákozd (1) parapszichológia (3) pet/ct (1) pia (1) piac (1) pilótajáték (1) pofátlanság (6) politika (51) prosztata (1) provident (2) rablás (2) rasszizmus (1) reklám (20) relativitás (1) rendőrség (17) robbanás (1) roma (3) rtl (5) sárkány (1) scifi (4) sólyom (1) sör (2) sport (1) stohl (1) szalakóta (1) szarrágás (2) székesfehérvár (3) szélsőség (1) szenzáció (1) szex (1) szolgáltatás (15) szórakozás (2) sztár (1) szudán (1) takarékszövetkezet (1) társadalmi célú reklám (3) társadalom (60) teremtes (1) tesco (1) thm (1) tibet (2) törvény (1) transzplantáció (1) tudomány (7) tv2 (2) ünnep (2) upc (1) vallás (3) varjú (1) vasút (1) verebes (1) xenofóbia (1) zászlóégetés (1) zene (3) zsidó (1) zuschlag (1) Címkefelhő

Friss topikok

Linkblog

Jóslás és lehúzás - a minisztérium a vállát vonogatja

2009.05.27. 17:38 :: oeruelt

Keskeny a mezsgye hit és átverés közt, rajta jóslás, halottlátás, rontás dívik, és ide bizony a törvény(jogalkalmazás?) inkább nem teszi a lábát, szószban hagyva állampolgárait.
Sokan mondják, aki hülye, dögöljön meg, szemesnek áll a világ, ez az evolúció! Vagyis hát, aki sikerrel palizza be, húzza le a másikat, naivat, félrevezetettet, agymosottat, butát, az a király. Igen ám, de társadalomban élünk, így a törvény csak gátat szabna ennek, "csalásról" beszélve, de ingoványos terepre már nem lép, ahogy azt az első film után következő levelezésben is olvashatod...


Tisztelt Ügyfélszolgálat!

Szeretnék hivatalos állásfoglalást kapni a minisztériumtól egy nem túl fontos, de eléggé érdekes kérdéssel kapcsolatban.
Mivel erősen szkeptikus vagyok a paranormális, extraszenzoriális, okkult és hasonló képességekkel, jelenségekkel kapcsolatban, és mert rendszeresen találkozom efféle szolgáltatást pénzért kínálók és nyújtók hirdetéseivel, kíváncsi lettem arra, hogy ezek a tevékenységek vajon miért nem minősülnek csalásnak? Holott a törvényi kitételeknek - szerintem - bizony megfelelnek (a jogszabály szövegét az Önök honlapjáról értem el):

"1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
...
Csalás
318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha ...

Szerintem kétség nem fér hozzá, hogy aki jövendőt mond (azt állítja, hogy képes erre, vagyis azt, hogy a statisztikai valószínűségnél nagyobb pontossággal képes eseményeket, történéseket előre jelezni), az másokat tévedésbe ejt, illetve abban tart, azért, hogy anyagi haszonhoz jusson, így "kuncsaftjának" kárt okozzon. Hasonlóan azok, akik asztrológiával, szerelmi oldás-kötéssel, átkok leszedésével, spirituális "tértisztítással" és hasonlókkal foglalkoznak.
Ha ezek a tevékenységek nem számítanak csalásnak, miért számít annak bármi olyan tett, amivel pénz szedünk ki mások zsebéből, azzal biztatva őket, hogy cserébe busás jutalomhoz jutnak vagyonban, egészségben, szerelemben?...

Kutakodva a neten, még egy meglepő előfordulásra akadtam, mégpedig a 36/2007. (XI. 13.) OKM rendeletre, amely a szakmai tapasztalat elismerésének szabályai alá tartozó egyes szakmai tevékenységek felsorolását tartalmazza.
Ebben találhatók a következők:

"A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (2) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:
1. § (1) Ez a rendelet közzéteszi a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Elismerési tv.) 34-36. §-ában meghatározott azon tevékenységek listáját, amelyek a szakmai tapasztalaton alapuló elismerés rendszerének hatálya alá tartozó külön tevékenységeknek minősülnek.
...
3. § Ez a rendelet a szakmai képesítések elismeréséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) IV. mellékletének való megfelelést szolgálja.
...
korábbi    859    Egyéb személyi szolgáltatások, kivéve a sportcélú és természetgyógyász masszőröket és a hegyi vezetőket, a következő csoportok szerint:
- fertőtlenítés és kártevő-mentesítés
...
- asztrológia, jóslás stb...."

Vagyis - ha jól értelmezem a leírtakat -, bár nálunk pillanatnyilag például a jóslás nem OKJ-s tevékenység, ha valaki az EU-ban ilyen "képzettséget" szerzett, vagy huzamosabban ezzel kereste a kenyerét, idehaza is "legális jós" lesz?
Úgy általában érdekelne, hogy a minisztérium nem tartja-e (és ha tényleg nem, akkor miért nem) kötelességének azt, hogy a tudomány és ismereteink szerint "kóklerségnek" minősíthető tevékenységek üzletszerű gyakorlását megakadályozza? Természetesen, ha a későbbiekben hitelt érdemlően bebizonyosodna, hogy madarak röptéből, leölt állatok beléből a jövő történéseire lehet következtetni, vagy hogy hajszálak égetése és varázsigék mormolása befolyásolja távol lévő személyek szerelmi vágyát, nekem sem lenne kifogásom ezen szakmák legális űzése ellen.
Ám addig miért nem csalás? Melyik törvény vagy más jogszabály teszi legitimmé a becsapárt, lehúzást?

Tisztelettel:...


Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Koordinációs és Belső Fejlesztési Főosztály     
Társadalmi Kapcsolatok Osztálya

... részére

Tisztelt ...!

Köszönettel vettük levelét, melyben feltett kérdéssel kapcsolatban az alábbiakat válaszolhatjuk:

A Magyar Köztársaság Alkotmánya biztosítja a polgárok részére a gondolat,- lelkiismereti és vallás-szabadságot.

„60. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.
(2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.”

A gondolat- lelkiismereti- és vallásszabadság biztosítása kizárja azt, hogy az állam az emberek belső meggyőződését, hitét felülbírálja, egyes nézeteket tiltson, másokat támogasson.
Ha valaki hisz a csillagjóslásban, a drágakövek gyógyító és mentális hatásában, vagy az ezotéria területére tartozó más meggyőződése van, az mindenkinek a magánügye, az államnak abba mindaddig nincs beleszólása, amíg ez más személyek jogait vagy szabadságát nem sérti.
A büntetőjog a maga szankciórendszerével az ultima ratio, a társadalmi viszonyokba történő beavatkozás legsúlyosabb jogi eszköze, amelynek alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha erkölcsi szabályok, vagy más jogterület jogi szabályozása az adott viszonyok rendezésére nem alkalmas.
Az Alkotmánybíróság (más tekintetben) sokat emlegetett lenti határozata a kérdést a következőképpen fogalmazza meg:

„30/1992. (V. 26.) AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
4. A büntetőjog a jogi felelősségi rendszerben az ultima ratio. Társadalmi rendeltetése, hogy a jogrendszer egészének szankciós zárköve legyen. A büntetőjogi szankció, a büntetés szerepe és rendeltetése a jogi és erkölcsi normák épségének fenntartása akkor, amikor már más jogágak szankciói nem segítenek.
Az alkotmányos büntetőjogból fakadó tartalmi követelmény, hogy a törvényhozó a büntetendő magatartások körének meghatározásakor nem járhat el önkényesen. Valamely magatartás büntetendővé nyilvánításának szükségességét szigorú mércével kell megítélni: a különböző életviszonyok, erkölcsi és jogi normák védelmében az emberi jogokat és szabadságokat szükségképpen korlátozó büntetőjogi eszközrendszert csak a feltétlenül szükséges esetben és arányos mértékben indokolt igénybe venni, akkor, ha az alkotmányos vagy az Alkotmányra visszavezethető állami, társadalmi, gazdasági célok, értékek megóvása más módon nem lehetséges.”

Ha valaki hisz a tenyér-, csillag-  vagy kártyából történő jóslásban, ez nem olyan kérdés, hogy az állam büntetőjogilag üldözhesse. Hasonlóképpen nem üldözendő büntetőjogilag az a másik személy sem, a jós, aki esetleg szintén hisz a fentiekben, vagy csak a fenti igényt kiszolgálja.
Az ezotéria legkülönbözőbb megjelentési formáiban végigkíséri az emberiség egész történelmét, jelen volt és van a legkülönbözőbb civilizációkban. Nem a magyar állam, vagy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium feladata annak eldöntése, hogy a „titkos tudásból” mi „valódi” és mi nem az; hogy az asztrológia, jóslás, aroma terápia, csakra, reiki, stb…köréből válogasson.

Kérdésére a fentieket válaszolhattam.

Üdvözlettel: ... vezető főtanácsos

---------------------------------------------

... vezető főtanácsos részére

Tisztelt ...!

Köszönöm válaszát, és mint laikusnak, csak pár észrevételem, illetve még egy kérdésem lenne.
Úgy hiszem megértettem mondanivalója lényegét, és magam sem korlátoznám szívesen mások vallással, hittel, egyéb meggyőződésekkel kapcsolatos személyes jogait. Ugyanakkor nem érzem igazán azt, hogy az okkult tudományok hite, gyakorlása, népszerűsítése, vallása és a rajtuk alapuló üzleti célú szolgáltatások nyújtása közt a jog akár csak meg is próbálna különbséget tenni. Pedig az Alkotmány sem említi sehol az egyén meggyőződésén alapuló üzleti vállalkozás megkérdőjelezhetetlenségét. Vagy ha ez így van, akkor...

KÉRDÉS 1:
...én legálisan kérhetek és fogadhatok el kisebb-nagyobb összegeket rokkantnyugdíjasoktól, arra hivatkozva, hogyha - hitem szerint - kettőt toppantok és kimondom háromszor, hogy "Legyen a néninek nagyobb nyugdíja!", a következő hónapban emelt ellátást kap majd? Hiszen ez a megállapodás is csak azon múlik, hogy szegény öreg hiszi-e, amit mondtam. (Sőt, ahogy Ön írta, az is megengedett, hogy én ne is higgyek a fentiekben, csak "kiszolgáljam az igényt"?)

KÉRDÉS 2:
Ha a személyes hit, meggyőződés, gondolat korlátozása valóban ellenkezik az Alkotmány szellemével, nyilvánvalóan az olyan próbálkozásoknak is gátat kell szabnia, mint például a Holocaust-tagadás törvényi betiltása, nem? Tudomásom szerint ez mégis napirendre került, nem?

KÉRDÉS 3.
a., Ha a 2. kérdésre azt válaszolná, hogy a próbálkozást az a bizonyos "Alkotmányra visszavezethető állami, társadalmi, gazdasági cél, érték megóvása" indokolja (elfogadható, hogy így van), miért nem "Alkotmányra visszavezethető állami, társadalmi, gazdasági cél, érték" az állampolgárok javainak megóvása, fondorlattal való megszerzésének megakadályozása? Hisz számos egyéb félrevezetés esetén a törvény akadályozni próbálja azt...
b., Hisz ha az állam - például az oktatásban vagy a törvénykezésben - a tudományra és a társadalmi normákra támaszkodva (sőt utóbbiaknak akár ellenére is, mint pl. a halálbüntetés esetében) nap mint nap "megmondhatja a frankót", mi akadályozza meg abban, hogy a tudománynak és a józan észnek ellentmondó vélekedéseknek ha nem is a hitvallását, de mások javainak megszerzésére való felhasználását megtiltsa? Konkrétan: Miért tiltja, bünteti például a pilótajátékot, és az üzletszerű jóslást miért nem? Mindkettőben emberek vezetnek félre más embereket, akik akik abban bíznak, hisznek, hogy nem így tesznek velük...

Nos, gondolom van jobb dolga is, mint ilyesmiről levelezni, de az én "állampolgári jogérzékemet" erősen piszkálja ez az okkultizmus irányába megmutatkozó "pozitív diszkrimináció". És válasza után még mindig nem értettem, hogy miért nem csalás pénzt kérni olyan szolgáltatásért, amelynél a szolgáltató - a tudomány mai ismeretei szerint - a teljesítésre eleve nem képes, vagy amilyen szolgáltatásban (az Ön meglátása szerint) akár nem is hisz?
Válaszait várom, és azt követően már nem fogom zavarni, tisztelettel:...

-----------------------------------------------------------
Tisztelt ...!

Egy hónapja (április 22-én) küldtem el Önnek utolsó kérdéseimet az okkult tárgyú üzleti tevékenységekkel kapcsolatban folytatott levelezésünkben. Mint írtam, nem akarom rétestésztaként húzni a dolgot, de a vallási-, hit- és véleményszabadságra utaló magyarázatát az efféle gazdasági tevékenységek kapcsán, nem igazán értem. Ezért fűztem hozzá egy-két kiegészítő kérdést, amire máig még nem kaptam választ.
Igyekszem megkönnyíteni az Ön dolgát, ezért (annak reményében, hogy mielőbb válaszolni fog állampolgári érdeklődésemre) igen/nemmel megválaszolhatóan is felteszem azokat:

1. A minisztérium illetve a bíróságok, általában a joggyakorlat elfogadja-e, hogy létezik szellemidézés, rontás, halottlátás, jóslás stb., és elismeri-e, hogy lehetséges ezen tevékenységeken keresztül "túlvilági" ismereteket szerezni, illetve hatást gyakorolni az élők jövőjére? Igen/Nem
(Ha a válasz Igen, nincs több kérdésem, ha Nem, illetve úgy tartják, hogy ennek megítélése kizárólag az állampolgárok dolga, akkor vannak további kérdéseim is:)
2. Ha a válasz Nem volt, törvényesnek tartja-e mégis minden szempontból azokat az üzleti szolgáltatásokat és vállalkozásokat, amelyek ezen tevékenységeket hirdetik, gyakorolják, értékesítik, eredményt ígérve a megrendelőknek? Igen/Nem
3. Ha a válasz Nem volt, megfontolás alatt áll-e bármilyen korlátozó vagy büntető törvényi szabályozás bevezetése ezen üzleti tevékenységekre? Igen/Nem
4. Ha az 1. kérdésre adott válaszuk az, hogy a megítélés az állampolgárok dolga, vélemény és hit kérdése (vagy ennek folyományaképpen a 2. kérdésre adott válaszuk mégis Igen), vajon ugyanez-e a véleményük a hit és minden más üzleti szerződés viszonyáról is? Különös tekintettel azokra például, amelyekben az átvett díj ellenében végzett szolgáltatás eleve nem lehetséges, vagy a teljesítés nem bizonyítható? Igen/Nem
Végül az utolsó, az 5. kérdés, ami sajnos némi kifejtést mégis igényelne:
5. Amennyiben a fentiekre adott válaszokból az derülne ki, hogy legális üzleti tevékenység folytatható, szerződés köthető abban az esetben is, ha az eladó objektíve nem tud teljesíteni, vagy a teljesítés nem igazolható, és elégséges az, ha a megrendelő (akár a másik szerződő fél aktív behatárására is) csupán hiszi azt, hogy a pénzéért kaphat vagy kapott valamit, nem számít-e ez a csalás törvényi megfogalmazása - 318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el - figyelmen kívül hagyásának? Ha nem, akkor egy ilyen ügylet miben nem felel meg a törvény szövegének vagy szellemének?

Várom válaszát, tisztelettel:...

---------------------------------------------------------
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Koordinációs és Belső Fejlesztési Főosztály     
Társadalmi Kapcsolatok Osztálya

.... részére

Tisztelt ...!

Nem áll módomban más választ küldeni, mint amit már elküldtem a kérdésről.
Amennyiben Ön ezzel nem ért egyet, mint minden más állampolgárnak joga van feljelentést tenni, ha úgy ítéli meg, hogy bűncselekmény elkövetése történt.
Az ügyre nézve kötelező döntést az ügyészség, illetve végső soron a bíróság mondja ki.

Tárcánknak nincs hatásköre jogértelmezések kiadására.

Üdvözlettel: ... vezető főtanácsos

-------------------------------------------------------
Hát, ez az egész nekem eléggé lehangoló, bár persze szórakoztató is lehet a dolog:

7 komment

Címkék: jog ezotéria asztrológia társadalom átverés bűn parapszichológia

A bejegyzés trackback címe:

http://sargahaz.blog.hu/api/trackback/id/tr771147263

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

taplófejű 2009.06.03. 23:32:40

Jó dolog, hogy egyre többen olvasgatják a jogszabályokat, az is jó dolog hogy tudják megukról: laikusok (azaz amit olvasnak, ugyan magyarul van, mégsem értik, mert ha értenék, akkor nem lennének laikusok)

Az nem jó dolog, amikor valaki ugyan nem ért meg egy jogszabályt, de azt összevetve a gyakorlattal messzemenő következtetések levonását engedi meg magának.

oeruelt · http://sargahaz.blog.hu/ 2009.06.04. 10:13:56

@taplófejű: A helyzet az, hogy a "laikus" jelenthet akár kívülállót, műkedvelőt is, azaz a laikus nem feltétlenül az a személy, aki úgy áll valami előtt, mint borjú az új kapunál.
Szövegértésben eléggé jó vagyok, mondhatni az írás a kenyerem, de szívesen fogadok minden, az enyémtől eltérő értelmezést. Sőt! Kifejezetten kérlek, világíts rá lécci, miért nem csalás az, ha emberektől tíz-százezreket kérnek mondjuk azért, hogy a "környezetből" nyert "bioenergiákat" "átadva" a paciensnek, csontjait megnövesszék, mellét megnagyobbítsák, testzsírját eltüntessék - ahogy az éppen egy friss riportban szerepelt. Vagy, hogy hogyan igyekszik a törvény mindettől megvédeni a kevéssé tájékozottakat, vagy erősen hiszékenyeket.

taplófejű 2009.06.04. 10:37:27

@oeruelt: A jó szövegértés és az írástudás egy jogszabály megértéséhez kevés. Vannak akik egyetemen tanulják, jobb esetben öt évig, rosszabb esetben tovább, hogy hogyan kell értelmezni egy jogszabályt. Belőlük lesznek a jogászok és mivel a jogszabály-értelmezésbe is kerülhet szubjektivitás (lásd különböző bíróságok eltérő ítéletei ugyanabban az ügyben) így bátran mondhatjuk, hogy a jogértelmezés olykor a szakemberek számára sem könnyű.

Számomra mindenki laikus, aki nem jogvégzett és nem aktív jogász, továbbá mondjuk egy öröklési jogi kérdésben laikus lehet egy gyakorló büntetőbíró is.

A csalás törvényi tényállásának értelmezése viszont nem bonyolult.
Minimum négy dolog kell ahhoz, hogy a csalás megálljon.
1. JOGTALAN haszonszerzés
2. más tévedésbe ejtés
3. az 1. és 2. pont közötti egyenes összefüggés, vagyis valaki abból a célból ejtsen tévedésbe másokat, hogy ezzel hasznot, mégpedig jogtalan hasznot szerezzen
4. károkozás

Ennek a négy pontnak EGYÜTT kell fennállnia ahhoz, hogy meg lehessen állapítani a csalást.

Ha bármelyik hibádzik, a csalás máris nem áll meg.

A telefonos jóslásra azért nem lehet ráhúzni a csalást, mert a távközlési szolgáltatótól beszedett százasok nem jelentenek jogtalan hasznot, a tévében elmondott hülyeségek nem ejtenek tévedésbe senkit és ami talán a legfontosabb: nem okoznak kárt, hiszen a balek az emeltdíjas telefonért kifizet 1000 usgve 5000 forintot, amit ő telefonhívásért fizet ki, aminek a tarifája kötelezően fel van tüntetve a képernyőn.

Most még el kellene magyaráznom, hogy a fenti négy pontból mi mit jelent JOGI szempontból - ami ugye gyakran más mint a kifejezések köznyelvi értelmezése, de nem akarom túl hosszúra nyújtani a szöveget.

Remélem, segítettem.

oeruelt · http://sargahaz.blog.hu/ 2009.06.04. 11:42:31

@taplófejű: Bevallom, nem.
1. Az emelt díjat nem a telefontársaság TECHNIKAI szolgáltatásáért fizetem (arra ott a tarifa táblázat), hanem a telefonon keresztül nyújtott SZOLGÁLTATÁSÉRT. Hogy ezért a procedúráért a szolgáltató és a társaság hogyan osztoznak, a magánügyük. A szolgáltató ajánlata pedig egészen egyértelmű: Hívjam fel (emelt díjjal), cserébe ő megmondja a kártyából, hogy kössek-e üzletet, elutazzak-e, szakítsak-e a párommal, vagy sem. Mert mindezekre a válasz OTT VAN A KÁRTYÁBAN! (Vagy bélben, ingában, választhatsz.) A kérdés tehát - szerintem - az a jogtalanság tekintetében, hogy a válasz VALÓBAN OTT VAN-E, vagy sem. Ha nem, akkor egyszerűen KICSALTA a pénzem, és ugyan miért nem áll meg a félrevezetés, tévedésben tartás?
2. Természetesen nem a telefonos szolgáltatás az egyetlen mód, köttetnek okkult, ezoterikus, auragyógyász stb. üzletek közvetlenül is, ahol a jós, mágus, "gyógyító" készpénzt vesz át, és olyan szolgáltatást ígér, aminek valóságtartalma, teljesítettsége semmilyen módon nem igazolható.

Megismételném: Miért büntetendő az, ha bekopogok egy vállalkozóhoz és azt mondom neki, hogy ötvenezerért megmondom, nyerni fog-e egy pályázaton, érdemes-e egyáltalán elkészíttetnie, beadnia az anyagot, de nincs is semmi információm a dologról (mert gondolom, hogy ez büntetendő lenne, ugye?), és miért nem az, ha mindezt a szellemvilággal vagy a jövő áramlataival tartott kapcsolatomra hivatkozva teszem?

_B_ 2014.02.26. 12:18:34

Azt állítod, ha egy jogszabályt elolvas egy egyetemet végzett, nemjogász ember, nem fogja érteni miről szól? Akkor itt kurvára nem az emberekkel van a baj, hanem a jogászokkal.

@oeruelt: "Megismételném: Miért büntetendő az, ha bekopogok egy vállalkozóhoz és azt mondom neki, hogy ötvenezerért megmondom, nyerni fog-e egy pályázaton, érdemes-e egyáltalán elkészíttetnie, beadnia az anyagot, de nincs is semmi információm a dologról (mert gondolom, hogy ez büntetendő lenne, ugye?), és miért nem az, ha mindezt a szellemvilággal vagy a jövő áramlataival tartott kapcsolatomra hivatkozva teszem?" erre én is rohadtuk kíváncsi vagyok

Panelproli 2014.02.27. 11:18:02

1. JOGTALAN haszonszerzés:
-Néninek azt jósolják, miközben a gyertyaláng felett elmorzsolnak egy valamit, hogy nagy nagy pénzösszeghez fog jutni. Ámde a néni nemhogy pénzhez nem jut, de kap egy 3-5 ezer forinttal emelt számlát.
A teljesítés nem jött létre. Aki a szerződésban vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, de a szolgáltatás ellenértékét zsebre teszi, jogtalanul jut az összeghez.
Ezáltal a szerződés semmis.

2. más(t) tévedésbe ejtés
-Mivel néni még mindig a pénzt várja, ezért tévedésben van. (tartva-esve)

3. 3. az 1. és 2. pont közötti egyenes összefüggés, vagyis valaki abból a célból ejtsen tévedésbe másokat, hogy ezzel hasznot, mégpedig jogtalan hasznot szerezzen
-Melyik jóshoz érkeznek tömegével a milliomosok? ergo a jós is tud arról, hogy a jóslása csak reményt adott, de valós történéseket nem. Mégis elkéri a pénzt a következő és az azt követő kuncsaftok sokaságától. Mi ez ha nem tudatos jogtalan haszonszerzés?!

4. károkozás
-Pénz nincs, csak emelt összegű számla. Pedig néni nagyon várja a jósolt pénzt. Ez az ő kára.

Nos a jogértelmezés nem egyetemi tananyag. Vannak emberi dolgok is, amit pedig a jog nem tud értelmezni. Ezért van Magyarországon igazságszolgáltatás helyett jogszolgáltatás.
Tudok saját példát is, de az nem a jóslás körébe tartozik.

oeruelt · http://sargahaz.blog.hu/ 2014.02.27. 12:55:08

@Panelproli: Nos, engem persze nem kell meggyőznöd, bár taplófejűnek is igaza van abban, hogy a törvényszövegek köznyelvi és jogászi értelmezése nem ugyanaz. Igaz, ez nem jó!
No és ez még csak-csak elfogadható egy rendkívül bonyolult jogi helyzetben, no de esetünkben - pénzért jóslás - nem kell sokat vakarni a fejünket. Itt inkább a személyi jogok tiszteletben tartásának félreértelmezése lehet a gond, az állam szerint ugyanis - láthatóan - mindenkinek jogában áll hülyének lenni, aki pedig erre üzletet alapoz, az ellen nem lehet fellépni. No ez az, ami - szerintem - nem gömbölyű.