Sárga Ház

"Nyíltan támadják az emberi méltóságot azok, akik akadályozzák, hogy az Országgyűlés jogi eszközöket teremtsen a gyűlöletbeszéd elleni fellépéshez" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.
Na most jól nézek ki, itt vagyok én, aki nyíltan támadok, másrészt ott vannak azok, akik hősiesen és erejük végső megfeszítésével védenek. Mint például Gy.F., aki pedig az én értelmezésem szerint a társadalom egy csoportját (esetünkben a nyíltan támogatókat) vádolja azzal, hogy a csúnyájukat lengetve csak csúfolódva kurjongatnak, amikor ő (meg a többi védő) sokadikra sem tud átpaszírozni egy törvényt. Szégyelljem magam, vagy ne szégyelljem magam?
Inkább nem szégyellem. Továbbra is úgy gondolom, hogy az egyetemleges szabadságjogok indokoltnak ítélt korlátozásával már annyiszor élt vissza a mindenkori hatalom, hogy jobb nem adni fegyvert a kezébe. Meg aztán, bőven van ugye példa arra is, hogy egy egyébként normálisnak számító társadalom igen jól meg tud lenni anélkül is, hogy tételesen szabályoznák, ki, mit mondhat. Elegendő az, ha a kimondott szó következményeiért mindig felelősségre vonható a beszélő.
No meg persze van egy megfelelő, társadalmilag elfogadott értékrend, amihez a politikai hatalom is kénytelen tartani magát. Nem úgy, mint más országokban, ahol például vagy 9 999 640 ember gondolja úgy, hogy képviselőiknek illene tételesen elszámolni a költségtérítésként kapott nem kevés pénzzel, míg egy törpe kisebbség ellenszegül ennek. A másmilyen országokban ezért aztán mindenki nagyon vigyáz arra, hogy mit mond, vagy hogy akiket támogat, miket mondanak. És nem jut eszébe mondjuk a miniszterelnöknek, hogy ekével beszántsa azokat, akik egypár dologban nem ugyanúgy gondolkodnak, mint ő.
De hát ezt csak én állítom, én pedig tudvalevőleg nyíltan támadom még az emberi méltóságot is.